A következő címkéjű bejegyzések mutatása: beteg. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: beteg. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. április 10., szerda

Már megint betegek...

Szinte már biztos voltam benne,h ha megint elviszem Levit gyógyultan az oviba,nem örülhetek sokáig,mert biztosan összeszed valamit.
Persze,így is lett...
Egy hétfői napon vittem először,és már reggel feltűnt,h Petikének mindkét orrából folyik a zöld színű, hagy ne mondjam micsoda. De azért anyukája vitte,sőt,délután mikor hazafelé indultak,meg sem törölte az orrát. (...) Ez másnap is pont ugyanígy volt,szerdán már Levinek is folyt az orra. Már kínomban röhögtem,és felháborodásomban odamentem legkedvesebb Óvó néninkhez,és mintha nem tudnék Petikéről,megkérdeztem,h van-e taknyos gyerek a csoportban. "...ööö...igen!..." Na aztán hangot is adtam nemtetszésemnek,és mondtam,h már Levinek is folyik az orra. Erre azt mondta,h ők mindig elmondják,szülőin is,h beteg gyereket ne hozzanak,ha mégis behozzák,ők nem küldhetik haza,csak ha lázas. Szólni tudnak,h egész nap fújták az orrát,de egyebet sajnos nem tehetnek. Az orvosok is mind másfélék,van aki úgy ad igazolást a gyereknek,h még nem teljesen gyógyult meg. De van olyan szülő,aki el sem viszi az orvoshoz!!!! Hát ez remek.
Azon a héten még elvittem Levit,de pénteken már elkezdett köhögni is. Hétvégén már Mesi is beteg volt. Hétfőn Zoli telefonált az óvodába,h Levi beteg,és nem mulasztotta el közölni,h köszönjük Petikének. 
Úgy döntöttem,h Levit nem viszem a körzeti orvoshoz,hanem a homeopátiás orvoshoz,ahová Mesit vittem eddig,mert még egyszer egy ilyen tortúrának nem akarom kitenni. Kapott a náthára szereket,plusz immunerősítőket is,és pár napon belül búcsút mondtunk a náthának. De Mesikém csak köhögött,egyre többször,éjjel is,így Őt is elvittem,kiderült,h most még a betegség elején vagyunk,szóval most kezd majd beindulni. :( De a szerekre jól reagált,így pár nap volt csak durva,aztán elindult a javulás.
Ez már a második hét,h Levi jár oviba,a szereit szedi,úgy tűnik elkezdett dolgozni az immunrendszere...






2013. március 14., csütörtök

Még mindig nincs vége

Hétfőn elmentünk a kontrollra a körzeti orvoshoz,ahogy kérte,megmutatni Levi fülét. Jaj de nem akaródzott Levinek ez a dolog,sírt útközben,és folyamatosan azt hajtogatta,h nem akar menni. Álmos is volt, nyűgös is..
Aztán a váróban már nem sírt,csak bújt belém,az ujja folyamatosan a szájában volt. Behívtak,egy szó nélkül jött mellettem,majd mikor mondta az orvos,h megnézi a fülét,rémülten lépett oda hozzá,de engedte,h belekukkantson a fülébe. Aztán a másikba is. Mikor a torkát akarta megnézni,lassan nyitotta a száját Levi,továbbra sem volt egy hangja sem,de a szája remegett félelmében. Pedig sokszor elmondtam Neki,h csak bekukucskál a fülébe a doktorbácsi,de szegényem szerintem felkészült a legrosszabbra. :)
Minden rendben,mehetünk oviba. :))
Este bepakoltam a tiszta váltó ruháját a táskájába, és készülődtünk a fürdéshez. A szokásos higiéniai szertartást készültünk elvégezni,mikor észrevettük,h valami nincs rendben a kukaccal. Nehezen mozgatható a bőr,de azért megcsináltuk. Igen ám,de akkor elkezdett pirosodni,majd vörösödni,ezután rögtön duzzadni,feszülni. És már sírt is Levi,h fáj. Nem is mertünk hozzányúlni,pánikba estünk,nem tudtuk mit csináljunk. Úgy hagytuk, reménykedtünk benne,h ha nem mozgatjuk,egy éjszaka alatt rendbe jön.
Reggel sírva ébredt Levi,h fáj neki. Pánikszerűen rohantunk a szobájába,és mikor megláttuk,h még csúnyább és feszesebb,mint előző este,Zoli mondta: kórház. Jó,én elviszem,már rohantam le öltözni.
A gyomrom úgy összeugrott hirtelen,csak hebegtünk, kapkodtunk mindketten.
Az úton eszembe jutott,h inkább a körzetihez kellene vinni,de Zoli határozottan mondta,h nem,kórházba. Persze nekem is megnyugtatóbb volt ez,mert úgy gondoltuk,h nagy baj van,és a körzeti úgyis elküld a kórházba,így egy utat megspórolunk.
A kocsiban végig sírt Levi,h nem akar a kórházba menni,szegény az utóbbi időben elég sokat volt ott,és nincsenek túl jó emlékei róla. 
De nagyon fegyelmezettem jött mellettem,kézen fogva,csak a szeméből potyogtak a könnyei. Amikor beléptünk a kórház kapuján,már zokogott,de Édesem akkor is csak szépen jött mellettem. Hiába mondtam bármi (szerintem) megnyugtatót,nem nyugodott meg semmitől.
A sürgősségin igazítottak útba,egy kis téblábolás után meg is találtuk,h hová kell menni.
A doktornőnek mondtam,mi az ábra,mire határozottan közölte,h miért nem a körzetihez mentünk,ide beutaló kell. (Pfff...) Mire én: akkor most menjek vissza? -Nem,nem, megvizsgálom. Szerintem látta rajtunk a rémületet,csak azért vállalt be.
Levikém egy hang nélkül hagyta,h levetkőztessem,közben a doktor néni nyugtatta,h "nem nyúlok hozzá,csak megnézem."
Első blikkre felszisszent a doktornő,ami ránk nézve nem volt túl biztató... Majd közölte,h "..ödémás,írok fel ecsetelőt,krémet,és 2-3 nap múlva meggyógyul." Én csak tátottam a szám,h ennyi? Nekem már a sebészeti beavatkozás lebegett a szemem előtt,mert persze idegességemben a legrosszabbra gondoltam. Nem is beszélve Zoliról.
Levi leszállt az vizsgáló asztalról és rémülten kérdezte: "kész???" én pedig boldogan mondtam,h igeeeeen!! :)
Na aztán otthon elkezdett járni az agyam,h ez mitől lehetett. Kezdetektől fogva az antibiotikumra gyanakodtam,h biztosan ez egy mellékhatás. Mert az utóbbi két betegségére szinte folyamatosan antibiotikumot szedett,ami nekem nem tetszett kezdetektől fogva,de hát ha csak ettől gyógyul meg,akkor nincs más választás.
Aznap este telefonáltam az óvodába,h mi a helyzet,és az Óvónő azt mondta,h "ja,igen,az én gyerekeimnek is volt a gyógyszeres kezelés után...!"
Hát ez nagyszerű...

2013. március 4., hétfő

Csak hogy nehogy nagyon megnyugodjak

Már nagyon várom, h végre túl legyünk ezen a betegesdin, mert szegény Levikém már eléggé ki van merülve,és már nekem is nagyon elegem van ebből az egészből.
A torok/nyelőcső/hörgő gyulladásra kapott antibiotikumot mind megkapta Levi, meggyógyult, nem köhögött,jaj de nagyon örültem. Annál is inkább,mert Mesikém nem kapta el!!! :) Igazi csoda volt ez most nekem. :) Úgyh egy hét itthon gyógyulgatás után,egy hétfői napon vittem is oviba.
Azon a napon is a csoport fele hiányzott,betegség miatt, sajnos nemhiába mondta Mesi doktornője,h a február a főszezon a betegségeket illetően. De a legnagyobb bajom az volt ezen a hétfői napon,h a bent lévő 12 gyerekből, legalább öt úgy köhögött,h én biztosan nem vittem volna be. Csak csodálkoztam,és reménykedtem,h egyik se köhög rá közvetlenül Levire.
Kedden délután az egyik kisfiú panaszkodott Anyukájának,h fáj a füle. Remek,gondoltam,egy másik "nagyszerű" kór,ami felüti fejét az oviban.
Szerdán reggel találkoztam a kisfiúval,Anyukája a fülfájása ellenére bevitte,őszintén meglepődtem. Ezen a napon, szerdán, nem tévedés,Levi újra oviba járásának harmadik napján, délután,mikor mentem érte,sírva rohant hozzám,h fáj a füle!!!! Ezt nem akartam elhinni!!!
Meleg volt már a homloka is,megmértük még ott a lázát, 37.5. Az agyam el is durrant majdnem,aztán amíg vigasztaltam Levit,mondja a dadus,h azt a kisfiút,akit fülfájással hozott az oviba az Anyja, hazavitték, mert délben belázasodott. No komment...
Csütörtökön reggel Zoli elvitte Levit az orvoshoz,aki azonnal látta,h ez nem tréfadolog,tovább is küldte a fül-orr-gégészetre. Ott vártak kábé egy órát a folyosón,se fogas nem volt a kabátoknak,se ülőhely,Zoli állt,fogta Levit a kezében,aki lázasan aludta karjaiban.
Aztán csak bejutottak végre,Levi félálomban volt,nem sokmindent érzékelt az egészből.
Diagnózis: kétoldali gennyes középfülgyulladás. Mikor Zoli elmondta ezt nekem a telefonban,sírva fakadtam. Azt mondta a doktornő,h a gyerek is,és mi is úgy járunk jobban,ha most felszúrja mindkét fülét. Azonnal jobban lesz,és nem lesz lázas sem. Nem érdemes halogatni. Hát felszúrta. És tényleg máris jobban lett.
Aznap még lázas volt,kicsit bágyadt,de másnap reggel úgy ébredt fel,mintha mi sem történt volna. Csak az antibiotikum a polcon,na az emlékeztet minket a betegségre.
Most Augmentint kap,és orrcseppet,egész héten,aztán csütörtökön kontroll.
Ráadásnak közölték velünk,h indokolt lenne kivenni a manduláját. Na még csak ez hiányzott...

2013. február 22., péntek

Mikor lesz már ennek vége??

A betegségről szóló bejegyzésemet ott hagytam abba,h Mesikém elkapta azt a könnyű náthát Levitől,pár napig szedi a golyócskáit,aztán hívom az orvost. Felhívtam,kérte,h vigyem be,mert éjjel is köhög.
Bevittem,megnézte,mondta,h piros a torka,de egyébként más gond nincsen. Pár új szert kapott,és azzal engedett el,h egy hét múlva telefonáljak.
Még aznap este Levi belázasodott!!! Ezt most már tényleg nem hiszem el. Még ki sem lábaltak az egyik betegségből,rögtön belemegyünk a másikba. És nem is akárhogyan,ugyanis Levikémnek péntek estére 39.1 lett a láza,soha ilyen magas nem volt. Ideges is lettem persze,hamar felvittem,mert lent a kanapén aludt el.Kapott lázkúpot,ami miatt ordított is,és leraktam aludni. Pár óra múlva már langyosodott a homloka,de az éjszaka közepén megint nagyon felszökött,megint csillapítottam.
Szombat reggel 38.2-vel ébredt,azt hittem rosszul látok. Persze bágyadt is volt, étvágytalan, egész nap alig evett,és a lázcsillapítók is csak ideig-óráig hatottak. Estére megint 39fokra kúszott fel neki,megint lázkúp,megint ordítás.
Vasárnap reggelre végre lement 36.0-ra,meg is könnyebbültem,de a szemei alatt piros karikák voltak,és nagyon bágyadt volt. Az étvágya viszont megjött,tejbegrízt kért és sokat ivott. Az ebédből is bőségesen evett,viszont a délutáni alvás előtt megint 38 fokot mértem. Ki érti ezt? Valamilyen vírus jól befészkelte magát a kis testébe.. :( Ez a 38 fok elég gyorsan csillapítható volt,szerencsére,és délután is jó étvágya volt. Este persze (már meg sem lepődtem),megint 38 fok lett a hője.
Hétfőn reggel láztalan volt,viszont elkezdett köhögni.
Hívtam reggel az óvodát,h nem megyünk,mire az Óvónő azt mondta,h mi vagyunk a nyolcadikak,akik ma reggel telefonálnak,h beteg a gyerek. A csoport több,mint fele hiányzik...
El is vittem reggel Levit az orvoshoz,mert ez már nem tréfadolog. 
Diagnózis: torokgyulladás, légcső gyulladás, hörgőgyulladás. Na szép... Persze antibiotikum, köptető,probiotikum,h ne csapja szét a bélflóráit a sok gyógyszer. Nagyszerű...
Ma péntek van,szépen hatnak a gyógyszerek,Levikém javul,és hol kopogjam le,h Mesikém nem kapta el. (És mi sem). Szóval folyamatosan Ő is javul.
A ma reggelre leesett 15-20 centi havat pedig a hátam közepére nem kívántam,arról volt szó,h jön végre a tavasz...

2013. február 12., kedd

Az egyik beteg,meg a másik is :(

Még tavaly decemberben történt,h Levi hazahozott valami "jófajta" vírust az óvodából. De Levi mindig hamar legyűrte ezeket a betegségeket,két nap lázzal,utána pár nap orrfolyás-köhögéssel. Vagy ez utóbbi nélkül. Most is így történt,csakhogy mivel Mesikémmel egész nap puszilgatják,szeretgetik egymást,ahogy Levi kilábalt belőle,már másnap Mesinek elkezdett folyni az orra. Aztán még jobban,és még jobban. Aztán már köhögött is,először csak nappal,majd éjjel is. Öklendezésig.
Az első ilyen borzasztó éjszaka után elvittem a körzeti orvoshoz. Ő azt mondta,h meg van duzzadva az orrmandulája,és attól köhög. Írt fel antibiotikumos orrcseppet és Sinecod köhögés csillapítót éjszakára. Hazavittük a gyógyszereket,elkezdtük használni,de kerek egy hét alatt semmilyen változás nem történt. Csak annyi,h szegény Mesikém már sz orrcsepptől is öklendezett. :(
Visszavittem az orvoshoz,és mondtam,h nem javult,mire Ő elkerekedett szemekkel úgy nézett rám,mint egy ufóra,h én miért csodálkozom rajta,h még nem javult. Én nem is tudom,túl sokat várok? Aztán azt mondta,h hagyjam abba az orrcseppet,és Sterimar spray-vel fújjak be az orrába,mielőtt kiszívom. Így tettem. Nappal fújtam és szívtam az orrát,éjjel,ha ébredt és öklendezett,akkor is befújtam neki,ami fellazította a váladékot és vissza tudott aludni. Megint eltelt egy hét,és még mindig nem javult. Már kezdett nagyon idegesíteni a dolog,ne adj isten valami szövődménye legyen.
A karácsony ilyen köhögősen telt. 
Két ünnep között felhívtam a barátnőmet,akinek három gyereke van,h tanácsoljon valamit. Mellesleg Ő is ugyanahhoz a körzetihez jár,nekik is felírta már a Sinecod köhögés csillapítót,aminek a receptjét már csak bedobja a kukába. Ugyanis egy alkalommal adta,adta a Kislányának,amitől nem köhögött,viszont a váladék ezért nem tudott ürülni,bent pangott,ráhúzódott a tüdejére,és tüdőgyulladást kapott. Na jól meg is ijesztett ezzel. De akkor mit tegyek?
Ők már egy ideje egy homeopátiás gyerekorvoshoz járnak,nekik bevált,próbáljam ki. Rendben. Nem is nagyon volt más választásom,egyébként pedig én már használtam ilyen szereket,és tudom,h jók. Akkor uccu neki.
Január első munkanapján felhívtam,elvittem Mesit. Megvizsgálta,azt mondta,h csak a torokban és az orrmandulában van váladék,a tüdejében nincs,és a füle is tiszta. Na akkor kicsit megnyugodtam. Megmondta,mi az alkati szere,majd 4-5 szert felírt a betegségére. Ezeket három napra írta fel,aztán meglátjuk,hogyan változik a helyzet. Azt is javasolta,h hagyjam el a tejpépet,mert az nyákképző,és ne vezessek be neki új ételeket.
Az első éjjel még rosszabb volt,mint eddig,többször ébredt, öklendezett, nehezen aludt vissza,majd újra és újra ébredt. Rettenetes volt. Aztán reggel eszembe jutott,h a homeopátiás szerek úgy kezdenek el dolgozni,h először felerősítik a tüneteket. Hurrá.
Másnap éjjel már egyáltalán nem köhögött!!!!!!! Ez akkora meglepetés volt,nem is számítottam ekkora javulásra. A következő éjjel sem köhögött,és a váladék is kezdett lazább és világosabb lenni,a hurutos nappali köhögés viszont maradt. 
A harmadik napon aztán visszahívtam,elmondtam,h szépen javul,csak a nappali köhögés maradt,mire azt javasolta,h egy hétig szedje így a szereket,aztán hívjam.
Egy hét múlva már semmilyen tünete nem volt,amitől én nagyon boldog és hálás voltam!! :) Viszont éjjelente felébredezett enni,mert a tejpép hiányzott neki,éhes volt. Friss levegőn sem volt régóta,gondoltam az is probléma,így 10 percre kivittem,miután meggyógyult.
Másnap is kivittem 10 percre,és azon a napon Levi belázasodott. Orra folyt,köhögött. :( Nem vittem oviba másnap,otthon aztán ráköhögött Mesire,aki azonnal visszaesett. :(( Ezt nem hiszem el.
Mesit elvittem megint a Doktornőhöz,aki azt mondta,h most betegebb,mint múltkor,most már a légutaiban is van váladék. Felírt megint új szereket,3 napra. Ha javulni kezd,akkor rendben,ha nem,akkor sajnos nem tudjuk kikerülni az antibiotikumot. Na, paráztam is rendesen,h javuljon,de hál' istennek elindult a javulás.
Levi viszont 4 napig folyamatosan lázas volt,étvágytalan,az orrán pöttyök jelentek meg,én pedig rögtön azt hittem,h bárányhimlő. De aztán elmúltak,én pedig fellélegeztem. Az ötödik nap reggel semmi láza nem volt,örültem is,h végre,majd a délutáni alvás után megint hőemelkedése lett. Már arra gondoltam,h biztosan azért esik vissza,mert nem eszik,nincs benne erő. De még Pilóta kekszet sem akart enni,pedig azt mindig,minden időben. Kérdezgettem,mit enne,de semmit nem akart,és akkor jött egy szikra,h sütök palacsintát. Ritkán kéri,de gondoltam,most hátha megenné. Kérdésemre bágyadtan bólogatott,h kér. Hurrá!!! Üresen szereti,úgyh gyorsan tudtam neki adni,és láss csodát, négyet megevett gyors egymásutánban,majd közölte,h "köszönöm nem kérek többet,tele van a pocakom!". :) Akkor odamentem hozzá,megfogtam homlokát,és langyos volt!!!! A palacsinta a legjobb gyógyszer!!! :) Még rendesen folyt az orra,köhögött is,így még három napot itthon tartottam,és egy hétfői napon vittem újra oviba.
Közben Mesikém javulgatott,szedhette tovább a szereket,míg megint tünetmentes nem lett.
Eltelt két nap az oviban, és Levinek megint folyt valami az orrából. Egyre több és több. Csütörtök reggelre már úgy tele lett az orra,h nem kapott levegőt,és persze köhögött is rendesen. Aznap megint itthon maradt. És megint elkapta Mesi. :( 
Valószínűleg ez csak egy könnyű nátha volt,mert láz nélkül pár nap alatt legyűrte ezt Levi,tegnap óta viszem oviba,Mesikém pedig megint kapja a szereit. Holnapig. Aztán meglátjuk,hogyan tovább.
Kezd nagyon elegem lenni...