Levi ovis barátnőjének, Izabellának,kistestvére született. Levivel készülődtünk,h bemegyünk a kórházba, meglátogatjuk Őket. Nagyon örült neki,h megyünk,alvás után rögtön felvett egy nadrágot,merthát ha megyünk, akkor menjünk.. :)
Lementünk,uzsonnáztunk,készülődtünk.
Egyszer csak azt látom,h matat az orrában,és kérdezem Tőle,h "Levike,folyik az orrod?" "Nem.." jött a válasz. De csak piszkálja,csak turkálja,én pedig még egyszer megkérdeztem,h folyik-e az orra. "Nem,csak feldugtam az autó lámpáját!!!!" "Mi????? Mit csináltál?" Erre Ő megismételte,de abban a pillanatban felpattantam, kivittem a fényre,h meggyőződjek róla,h igazat mond-e. És igen. Tényleg feldugta!!!!! Még jó,h kórházba megyünk,kiszedetjük ezt az orrodból!!
Ekkor jött oda Apuka,aki akkor a leghiggadtabb tudott maradni,és mondta,h nem kell kiszedetni,majd mi kiszedjük.
Én pedig szaladtam a horgolótűmért,és próbáltam kipiszkálni,de csak beljebb csúszott. Ekkor mondtam Levinek,h hajoljon előre,és fújjon nagyot,mintha az orrát fújná. Nagyon ügyes volt és fegyelmezett - szerencsére -,és miután kijjebb fújta,onnan már ki tudtam piszkálni. És akkor levert a víz,a megkönnyebbüléstől összerogytam...
