Amióta Levikém megkapta a piros fröccsöntött laptopját,és megtanulta a betűket,ahol csak lát rövid szavakat,lebetűzi nekem. De összeolvasni még nem tudja,de azért a betűzés végén mindig mond egy szót,próbálja kitalálni,h mit jelent.
Most már odáig jutott ebben a "betű felismerő játékban",h tárgyakat választ ki a lakásban,amiken rövid szavak,kifejezések vannak,és lebetűzi,majd összeolvassa. Nagyon édes szavakat talál ki,mindig együtt mosolygunk,örülünk a végeredménynek.
Például a távirányítón lebetűzi a Samsung feliratot,és összeolvassa: TÁILÁNYÍTÓ. :) Vagy az Anya szót is hibátlanul lebetűzi,és úgy olvassa össze: ANUCI.
Sokat mosolygunk ezen,nagyon édes,ahogy betűz,mindig meg is dicsérem,amitől sikerélménye lesz,és kedvet kap,h tovább betűzzön.
De vannak olyan szavak is,amiket már felismer,és betűzés után hibátlanul olvassa össze. Ilyen a Tesco, Lego, Apa. Mi pedig tátott szájjal nézzük,h olvas a gyerek. :)
A számokat is ismeri, húszig el is mondja,de húsz után mindegyik egyforma lesz. Például a 25 és a 35 is szerinte 15. :)
Az egészben az a legérdekesebb,h én soha nem tanítottam Neki a betűket,számokat,hiszen két,két és fél évesen még igazán korai. Ő vette kezébe az újságokat,könyveket,és mindig rámutatott egy betűre,számra,és kérte,mondjam meg mi az. Én pedig megmondtam. :)