2013. december 28., szombat

Aranyköpés 9 - Egészséges

Ha szépen ebédelnek, kaphatnak édességet, tejszeletet, csokit, pudingot, joghurtot, ami éppen van itthon. Egyfélét. Aznap volt itthon puding és csoki. Kivettem a pudingot a hűtőből nekik már korábban,h ne legyen olyan hideg,mikor enni szeretnék. Ebéd után jött is Levi a konyhába, mert már egyedül kinyitja a rácsot,és benyúlt a hűtőbe,h Ő inkább csokit szeretne enni,és kitette a pultra.
-Levikém,én jobban szeretném,ha ma inkább pudingot ennétek.
-Miélt?
-Mert az egészséges.
-Miélt?
-Mert van benne tej.
Ekkor felemelte a csokit,alaposan megnézte,és azt mondta:
-De ez is egészséges,az van ráírva,h TEJcsokoládé!!! :D

Így jár,akinek a négy és fél éves Fia tud olvasni..


2013. december 26., csütörtök

Testvérhasonlóság (?)

Akárki meglátja a Gyerekeimet,kivétel nélkül mindenki azt mondja,h "Jé,hogy hasonlítanak egymásra!". Én pedig csak bólogatok ilyenkor,h igen,tényleg. Mert tulajdonképpen tényleg egyforma a szemük,orruk,esetleg a fejformájuk is. De igazából én nem tulajdonítottam ennek soha jelentőséget,nem nézegettem Őket,h tényleg hasonlítanak-e.
Mert én belülről látom őket,a jellemüket,a viselkedésüket,a szokásaikat,és ezek alapján még véletlenül sem hasonlítanak.
De kezdjük az elején..
Az első fontos különbség az alvási szokások. Levikém Drágám, 6 hónapos koráig felébredt éjjel, evett, majd kis ringatás után visszaaludt. Később aztán fokozatosan leszokott a ringatásról,a lábával eltolta a kezemet,jelzett,h ne ringassam. Így aztán csak letettem,és egyedül aludt el. Este 10től reggel 10ig, mélyen,megszakítás nélkül aludt,reggel úgy ébredt,h beszélgetett,énekelt. Kipihente magát. A délutáni alvásnál sem igényelte a ringatást,békésen aludt eleinte 2x,aztán már csak egyszer,de akkor 3-4 órát egyhuzamban. Mesikém 2 hónapos korától elkezdte átaludni az éjszakákat. Hú,de megkönnyebbültem,csak remélni mertem,h olyan jó alvó lesz,mint Levi. De aztán jött a fekete leves... 5 hónapos korától elkezdett felébredezni,keserves sírások közepette,egy éjjel 3x-4x is,és csak ringatással tudott visszaaludni. Gondoltam azért,mert megbetegedett,elkapott mindent,amit Levi hazahozott az oviból. De miután meggyógyult,ugyanolyan rosszul aludt, egész éjjel forgolódott,feltolta magát az ágy végébe,beverte a fejét,vagy leesett a cumija,vagy csak ringatásra vágyott. Egyáltalán nem aludt mélyen,minden apró zajra felébredt. Először saját kudarcomként éltem ezt meg,majd többen mondták,h ez nem így van. Elkezdtük kutatni az okát,h miért alszik nyugtalanul,mindent sorban kizártunk,de semmi nem vezetett eredményre. Végül Ranschburg Jenő könyvében találtam meg a választ: szeparációs szorongás,ami 1-másfél éves korban tetőzik. Remek. Először belenyugodtam,h legalább 2 éves koráig el fog ez tartani, addig nem alszom egy jót,de aztán hallottam,h ezt is lehet homeopátiával kezelni. Uccu neki,elmentünk az orvoshoz,aki felírt pár fajta golyócskát,aminek köszönhetően ma,20 hónaposan, a nappali szorongás már teljesen feledésbe merült, már csak egyszer ébred éjjel,és nyugodtabban alszik.
 A másik fontos különbség az evés. Nem is csak az a lényeg,h mit szeretnek enni,vagy mit nem, hanem,h hogyan. Levikém mindenfajta pürét,főzeléket megevett pici korában,amit elé tettem. Aztán mikor elkezdtünk átállni a darabos ételekre,akkor nem nagyon tetszett neki a változás,a hirtelen új,fűszeres ízek,a rágható állag. A pürék már nem kellettek,az új ételeket még nem szokta meg,nem nagyon akart enni semmit. Le is fogyott egy-két kilót. Azután szép fokozatosan hozzászokott,és elkezdett rendesen enni. Komótosan csipegette a kis darabokra vágott falatokat,szép lassan ismerkedett az ízekkel.Kicsit később elkezdte a húst kikotorni a tányérjából,és elkezdett szelektálni is,jó pár dolgot ma sem eszik meg. Mesikém a pürék kóstolása közepette elkezdett a mi tányérunkba kacsintgatni. Egy-egy darabot elkért belőle minden evésnél,aztán azon kaptuk magunkat,h többet eszik a mi fűszeres ételeinkből,mint a pürékből.  Aztán mikor lehetett neki sajtot adni,na ott volt vége a püré korszaknak. Úgy tömte magába a szeletelt trappista sajtot,h öröm volt nézni. De nem ám úgy kulturáltan, mint Levi annak idején,hanem gyűrte befelé egyik szeletet a másik után. Akkor nem is akart mást enni vacsorára,csak sajtot. Aztán megkóstolta a sonkát,azt is csak tömte, mi pedig mosolyogva néztük. A védőnő meglátta Mesit a másfél éves kontrollon,és azt mondta,h "de jó húsban van az Emese!!" . :) És tényleg,három hónap alatt egy egész kilót hízott! :) Neki nem jelentett gondot az átállás a darabos ételekre,sőt,akkor kezdett el igazán hízni. Mindent megeszik,amit elé teszek,legyen az gyümölcs, tészta, krumpli, főzelék,vagy leves,mindenből rengeteget eszik,időnként úgy kell már elvennem előle,mert félek,h kipukkad a hasa. :) 
 A harmadik fontos különbség a mentalitás. Levikém az érzékenylelkű,óvatos,mindent átgondol többször is,mielőtt cselekedne. Nagyon fontos számára,h biztonságban érezze magát,ha rosszat tesz,azonnal jön bocsánatot kérni,és könnyen elsírja magát. Nyugodt természet,sokáig elül egy helyben,csendben játszik a játékaival. Mesikém az Ő ellentéte,egy sajtkukac. Állandóan rohan,mindig akad valami sürgős dolga. Egy percig nem tud egy helyben ülni,mindenre felmászik,feláll. A játékait szétdobálja,rálép,ha útban vannak. Levit hátulról meglöki,csak úgy minden zokszó nélkül,néha a fejét ütögeti. Igazi harcos természet.
Én ezeket a dolgokat látom nap mint nap,Őket,ahogyan esznek-isznak, alszanak, viselkednek, mintha más dimenzióban mozognának. 
Az a kérdés,h hasonlítanak-e? Nem. És ez így teljesen rendben van. :)

2013. december 18., szerda

Aranyköpés 8 - Kézmosásnál

Levikém önállóan végez minden végezni valót a fürdőszobában,és utána egyedül mossa meg a kezét. Ilyenkor Mesikét nem engedem be a fürdőszobába,mert csak feltartja Levit,bohóckodnak, játszanak. Már Levi is ki szokta küldeni,Ő sem szereti,ha zavarják ilyenkor.
Egy alkalommal aztán,mikor Levi újból a fürdőszobában szorgoskodott, Mesikém természetesen azonnal ment utána. Levi már a kezét törölte,mikor meglátta,h Mesikém áll mellette,és nézi Őt. Hanyagul hátrafordult,és azt mondta Mesinek:
- Neked semmi keresnivalód sincs itt!!!  :)

2013. december 15., vasárnap

Márton nap

Idén is készültek az ovisok a Márton napi ünnepségre,lámpás felvonulásra. Szép hagyomány,h a gyerekek lámpással a kezükben,a szülőkkel,rokonokkal együtt körbe sétálják a templomot,majd fellépnek, körtáncolnak, énekelnek az Óvó nénik segédletével. Tündérek,mindahányan vannak! Ezután pedig eszem-iszom, szabad foglalkozás kifulladásig.
Idén az óvoda udvarán tartották az ünnepséget, a menü libazsíros kenyér, sajtos pogácsa és tea/forralt bor volt.
Remek volt a hangulat idén is,bár a képek nem nagyon sikerültek,mert rá kellett jönnöm,h ködben vakuzni esélytelen...

Így néznek ki a gyönyörű liba lámpások messziről:..



...és közelről. Az Óvó nénik megint csodaszépet alkottak. Minden ovisnak egy,h lóbálhassák séta közben. :)


"Novemberben, Márton napján,
liba gágog,ég a kályhán.
Aki libát nem eszik,
Egész évben éhezik."

2013. december 11., szerda

Céklalé

Levi nagyon szereti a céklát. Ha nem ízlik Neki az ebéd,akkor inkább csak a céklát eszi meg,és abból rengeteget bír magába tömni. :) Újabban pedig a levét is megissza,amennyi csak van. :)